In Memoriam Králik Lajos

.

 

 

 

 

 

A rövid gyászhírt követően álljon itt egy részletesebb, fényképekkel illusztrált megemlékezés, Králik Lajos bácsiról, a Gyöngyösi repülés kiemelkedő alakjáról. Tények, dátumok, adatok. Ajánljuk mindazoknak kik közel álltak hozzá, illetve kolégái, repülős társai voltak, valamint mindekinek aki ilyen olyan módon ismerte Tatát. Ezzel a kis összefoglalóval (mely élete fontos állomásait ismerteti) szeretnénk méltó emléket állítani neki.

 

Sokan nem is tudják milyen gazdag repülős múlttal rendelkezett. Soha nem kérkedett, mindig csendes ember volt. Ha viszont kérdezték sok tanulságos történetet tudott mesélni a Gyöngyösi repülés történetéről. Hiszen maga is aktív tagja, résztvevője volt az eseményeknek egészen haláláig. Búcsúzzunk tőle e sorok olvasásával és a régi idők felelevenítésével.

 

   

 Repvezként

 

 

 Repülős pályafutása

 

B vizsga: 1952. november. 2.

 

C vizsga: 1954. május. 23.

 

Ezüstkoszorú

 

Sorszám: 411

 

Időtartam: 5 óra 40 perc 1956. VI. 22.

 

Magasság: 2251m 1956. VI. 22.

 

Távolság: 76  km 1958. VI. 09.

 

Kiállítva: 1958 XII. 06

 

 
PO-2 vel Hasznoson    Algyő, motoros iskola. Az első egyedül repülés után
     

 

 

Aranykoszorú

 

Sorszám: 425

 

Időtartam: 5 óra 40 perc 1956. VI. 22.

 

Magasság: 4700m 1993. VII. 24

 

Távolság: 310  km 1992. VII. 25.

 

Kiállítva: 1994 II. 25.

 

 

 
A pipishegyi hangárban     Szellőben Pipishegyen 
     

Repült idő

 

Vitorlázó géppel:  1143 óra 38 perc

 

Felszálások száma:  Gumis 20, Csőrlés 4258, Vontatás 663

 

Motoros géppel:  355 óra

 

Felszálások száma:  1005 ebből közel 750 vitorlázógép vontatás

 

Repült típusok:  PO-2, Zlin 326 Trener, Bücker 131, Bücker Bestmann, Zlin 381 Fecske

 

 
  Szolnok 1949
     
 
Pipishegy start      Lajos feleségével a pipishegyi hangár előtt 
     
 
Pipishegyen a Fecske szárnyán      Tiszti iskolás egyenruhában 

 

 

Életrajza

 

1942-től ipari tanuló évek Verik Géza műhelyében

 

1948-49 repülőgépszerelő Budaörsön

 

1949-50 vadászpilótának képezték ki a Szolnoki Killián Főiskolán, de leszerelték a „keze” miatt

 

1950-től autószerelőként dolgozott az AKÖV-nél, később az AFIT-nál dolgozott szintén autószerelő/ adagoló, porlasztó beállító szakmunkásként

 

1960-66 között leérettségizett, majd elvégezte a gépipari technikumot

 

A középiskolai évek után Berlinbe utazott azzal a céllal, hogy szakmai tudását tökéletesítse a belső égésű motorok adagoló/porlasztó beállítása területén

 

1972-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig az Autóklub segélyszolgálatánál, mint ,,sárgaangyalos” dolgozott.

 2007-ben bekövetkező agyvérzése után már nem repülhetett és nem is tudott kijárni a repülőtérre, csak nagyon ritkán. A repülés iránt érzett szerelme azonban haláláig nem szűnt meg. Amíg tudott járni, addig minden nap kémlelte a Sárhegy feletti eget, mert tudni akarta, hogy repülnek-e repülőtársai.

 

 

 Tata 2004-ben még aktív repülősként 

 A képeket és az információs anyagot a család nevében Vaka Péter bocsátotta rendelkezésünkre.